Neuro-Agilitás Térkép tanácsadó képzés

neuro-agilitás térkép tanácsadó képzés

te hol vagy a gondolkodásodban?

neuro-agilitás

A NEURO-AGILITÁS TÉMÁBAN PARTNERÜNK A FULL POTENTIAL GROUP CAROLE GASKELL VEZETÉSÉVEL, AKINEK A SEGÍTSÉGÉVEL A CHN BEVEZETTE MAGYARORSZÁGON A NEURO-AGILITÁS TESZTET.

A neuro-agilitás abban segíti az embereket, hogy egyszerűbben, jobban és gyorsabban cselekedjenek. Neuro-agilitásuk által növekszik a teljesítményünk. Azok, akik neuro-agilisek, magas tanulási képességgel rendelkeznek és megvan a rugalmasságuk ahhoz, hogy könnyebben és gyorsabban változtassanak szemléletmódjukon és ugyanilyen könnyen és gyorsan tanuljanak meg új készségeket és viselkedési formákat.

A neuro-agilitás egy új látásmódot kínál a tehetséggondozás és a teljesítménymenedzsment területén. Egyéni neurológiai tervezetünk megismerése és mérése által optimalizálható az agy teljesítménye. A coach és a vezető sokkal nagyobb hatással lehet ügyfeleire és kollégáira, ha megtanulja, hogyan tartsa fitten saját agyát és hogyan erősítse agyi agilitása 6 mozgatórugóját.

További részletek

A tanulási agilitás alapvetően megkülönböztető tulajdonság lesz a holnap változó világában. Az agilitás lehetővé teszi a vezetők és munkavállalók számára, hogy úgy legyenek képesek gyors reakciókat adni a belső és külső környezet változásaira, hogy közben sem a jövőképet, sem a lendületüket nem veszítik el. Egyszerűbben, jobban, okosabban és gyorsabban csinálni a dolgokat mára már egy mindent átitató mantra, de ahhoz, hogy ezt a folyamatot elő tudjuk segíteni, arra is szükség van, hogy megértsük hogyan aktiválhatjuk agilitási potenciálunkat.

A neuro-agilitás egy olyan új fejlesztési technika, amely az agyat készteti magasabb szintű működésre – segít fejleszteni az agyi képességeket, nő az agy fittsége, a tanulási sebesség, a munka hatékonysága, miközben az egyén általános jólléti szintje is megemelkedik.

LEHETŐSÉG VAN TANÁCSADÓNAK KIKÉPZŐDNI

Egon Zehnder (2018) legutóbbi kutatás bizonyítja, hogy a CEO-k 50-70%-kal lehetséges potenciáljuk alatt működnek. A zavaró változások, mesterséges intelligencia, stressz, alulteljesítés, munka-magánélet egyensúly, az alacsony elköteleződés, és az elszigetelt munkavégzés mind-mind szedi áldozatát.

A World Economic Forum jelentése szerint 2020-ban a legkívánatosabb készségek az agyműködéssel kapcsolatosak, egy másik öt „érzelmi intelligencia” készséggel kiegészítve. Az első számú készség a komplex probléma-megoldás, a második a kritikus gondolkodás, a harmadik pedig a kreativitás. Ez a három top készség az, amely radikális változásokat hozhat azáltal, hogy az agyi képességek felerősödnek, nő a neuro-agilitás, de mindez a motivációs hajtóerőkkel összhangban, tehát úgy, hogy a teljes idegrendszert, és nem csak a „fejet” használjuk.

A képzés sortán megtudunk többet arról, hogy a neuro-agilitás lényege az, hogy minden érzékszervünk és agyi területünk egyetlen integrált idegi rendszerként működik – így képessé válunk arra, hogy új, potenciális stresszt jelentő feltételek mellett is optimálisan befogadóak és reaktívak maradjunk a biokémiai impulzusokra.

A képzés magyarázatot ad arra, hogy hogyan ismerjük fel azt a hét tényezőt, amely meghatározza az egyén idegrendszeri szerkezetét: relatív agyfélteke dominanciáját, befogadó vagy kifejező, racionális vagy érzelmi információ feldolgozási módját, a négy agyi kvadránst, az érzékszervi vagy intelligencia-alapú preferenciát, és azt, ahogyan ezt használni lehet a tanulási teljesítmény és jóllét előre mozdítására.

Szintén megértjük, hogy a hatféle hajtóerő, „driver” mérése hogyan ad lehetőséget az egyének agyi agilitásának és teljesítményének fejlesztésére. Betekintést kapunk azokba a stratégiákba, amelyek javítják az agy fittségét, a rezílienciát, a stressz kezelés képességét, az alvást, a mozgást, a világnézetet és a táplálkozást. Megtudjuk, hogyan lehetséges hathatós segítséget nyújtani másoknak általános jólléti szintjük növelésében, és új, emelt szintű agilitásuk és potenciájuk fenntartásában.

Az egyén neurológiai térképét az alábbi elemek határozzák meg:

Relatív agyfélteki dominancia;
Kifejezésre vagy befogadásra irányuló beállítódás;
Racionális vagy emocionális vezéreltség;
Négy figuratív tanulási és gondolkodási struktúra;
Agyi és érzékszervi információfeldolgozási módok;
Érzékszervi preferencia;
Intellektuális képességek előnyben részesítése;

Az egyén preferenciáinak és agyi dominanciájának kombinációja határozza meg gondolkodásának és információfeldolgozásának sajátos, az egyénre jellemző módját. Amikor valakinek erős irányultsága van egy beállítódás felé, akkor a kevésbé domináns komponens valószínűleg nem kap kellő megerősítést, hogy hatékonyan működjön. Neuro-agilissé válni annyit tesz, hogy képesek vagyunk agyunk minden részét egyenlőmértékben, szimultán használni annak érdekében, hogy hatékonyan elérjünk minden agyi funkciót.

Minthogy beállítódásaink genetikai hajlam és szokások kombinációja, így bizonyos mértékig képesek vagyunk áthuzalozni agyunkat olyan korrigáló módszerekkel, amelyek hatnak az optimális agyi teljesítményre. Az agyi agilitást és teljesítményt befolyásolja:

– Az agy fittsége
– A stresszkezelés
– Az alvás
– A testmozgás
– A gondolkodásmód
– A táplálkozás

Fejlesztve ezeket a meghatározó elemeket elérhetjük, hogy agyunk jobban és hatékonyabban működjön, így gyorsabban és rugalmasabban legyen képes több agyi funkciót szimultán használni.

neurológiai térkép

Relatív agyfélteke-dominancia: agyunk jobb és bal agyféltekéből áll. A két agyfélteke között folyamatos kommunikáció áll fenn. Az agyféltekék meghatározott funkciókat látnak el, ami különbözőszintű információfeldolgozást tesz lehetővé. A bal agyfélteke rendszerező, analitikus és logikus, jó az időérzéke, nyelvi és verbális (különösen hallással összefüggő) képességek központja. A jobb agyfélteke holisztikus, intuitív és vizuális, képekre és ábrákra reagál. Ez az agyfélteke felelős a térbeli és vizuális-motoros képességekért.

Az agyfélteke-dominancia meghatározza, hogy az egyén hogyan fog a beérkező ingerre reagálni. Az a vezető, akinél a bal agyfélteke a domináns, valószínűleg logikusabban gondolkodik, jobban odafigyel a részletekre, előnyben részesíti a részletekbe menő elemzést. Az ilyen vezető elsősorban a pénzügyi és tudományos érdeklődésű. Azok a vezetők, akiknél a jobb agyfélteke a domináns vizuális beállítottságúak, az információt egységben ragadják meg, vagyis igyekeznek az információ egészére fókuszálni, a hagyományostól eltérő a látásmódjuk és kreatívabbak. Habár az ösztöneink arra sarkallnak, hogy a domináns agyféltekénket használva dolgozzuk fel az információt, de ezután még átfuttatjuk azt a nem domináns agyféltekén is.

Neuro-agilis aggyal egy vezető, amellett, hogy az információt domináns agyféltekéjével dolgozza fel, ezzel egy időben a nem domináns agyféltekéjét is használja. Ez gyorsabb tanulást tesz lehetővé és javítja a teljesítményt mivel az agy több szinten dolgozik párhuzamosan és rugalmasan, és nem lassítja le az agyat az agyféltekék közötti állandó átkapcsolás.

Kifejezésre vagy befogadásra irányuló beállítódás;

Az információ elsajátítása során a beérkező inger agyunk hátsó részébe, a limbikus rendszerbe kerül; majd ezt követően elektrokémiai aktivitás indul a frontális lebeny irányába, aminek eredményeként kifejezésre kerül a gondolat. Az információ feldolgozása és tanulmányozása során némely vezető szeret töprengeni, megfigyelni a gondolatait és megérteni azokat – ez a befogadói preferencia -, más vezetők pedig jobban kedvelik a verbális kommunikációt és szeretik megvitatni a gondolataikat, hogy tanuljanak belőle – ez a kifejezésre irányuló preferencia.

A befogadó vagy kifejezésre irányuló preferencia megmutatja, hogy a vezető az információ elemzése során valószínűsíthetőleg mire fókuszál, amit meghatároz az egyén dominanciája is. Aki neuro-agilis, az képes egyensúlyba hozni a befogadói és kifejezésre irányuló információfeldolgozást, és képes az eltérő helyzetekben könnyen adaptálni a legmegfelelőbb módszert a beérkező adatok kezelésére.

Annak megértése, hogy hogyan aktiválja egy vezető beosztásban lévő személy az agyának négy területét

A jobb és bal agyfélteke, valamint az elülső és a hátsó lebeny kombinációiból az agy négy negyedre osztható fel. Minden negyed megfeleltethető egy tanulási és gondolkodási típusnak. Azt a vezetőt, aki agyának bal elülső részét használja az irányítás során, elemzőnek nevezzük. Az a vezető, aki agyának jobb elülső részét használja, a stratégának. Az a vezető, aki agyának jobb hátsó részét használja, ő a tanácsadó. Az a vezető, aki agyának elsősorban a bal hátsó részét használja, nevezhetjük cselekvőnek.

Az elemző analitikus gondolkodású, hozzáértőnek tűnő személy, aki odafigyel a részletekre, precíz és a kapcsolataiban diplomatikus. Eltökélten hisz a munkája minőségében, viszont időnként rugalmatlan mások elképzeléseivel szemben és bizonyos fokig pesszimista lehet.

A stratéga az, aki kimondja az álmait és a lehetőségeit, igyekszik optimista lenni, érdeklik az emberek és könnyen kommunikál. A stratéga jó benyomást kelt, barátságos és társaságkedvelő vezető, de hiányosak azon képességei, melyek egy ötlet megvalósításához vagy egy feladat véghezviteléhez kellhetnek, mivel hajlamos túlbecsülni mennyit is tud valójában megtenni.

A tanácsadó a kapcsolatok oltalmazója. Az ilyen vezető jól tud hallgatni és képes megteremteni mások számára, hogy biztonságban és támogatva érezzék magukat. Időnként határozatlannak, és változásellenesnek tűnhet.

A cselekvő feladatorientált vezető, aki erős kitartást mutat. A cselekvő problémamegoldó, keményen dolgozó vezető, aki direkt módon és eredményesen kommunikál. Mások számára érzéketlennek tűnhet emiatt és úgy vélhetik, hogy tudatosabbnak kellene lennie, amikor gyors döntést hoz vagy türelmetlenül cselekszik.